Csaknem ötszáz éves török vár nyomaira bukkantak a szántásban

A közösségi oldalra bejegyzést tevő leírta, teljesen beépítetlen, szabad az egész terület, tehát régészetileg kutatható. Így folytatta: eddig csak történeti adatokat ismertünk róla. Jánosházán (ma Elek-Újmajor) 1558-ben építették a törökök, és két év múlva, 1560-ban leégett. Utóbbi talán nem spontán tűzvész volt, hanem a légvonalban 17 kilométerre lévő gyulai magyar végvár őrségének tulajdonítható, akik így „kifüstölték” a szomszédságukban felépült török várat. Rövid életéről egyelőre csak korabeli magyar levelekből tudunk, még Hegyi Klárának a török hódoltság várait bemutató, 2007-ben megjelent nagy monográfiájából is hiányzik, pedig a jelentősége nem kicsi. Az Alföld első biztosan ismert török palánkváráról van szó, magának a nagy Szulejmánnak a korából.

Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze elmondta, tavaly kereste meg őket egy neve elhallgatását kérő férfi. Közölte, hogy egy műholdtérképen érdekes gabonajeleket talált, amelyek egy régészeti korú építmény alapjait rajzolták ki. Egyébként ahol satnyább a gabona, az épületmaradványokra utalhat, ahol dúsabb, az lehet földvár árka, sáncárok.

– Valóban, hallatlanul izgalmas alaprajzot találtunk szántás után egy téglaalapozású építményről, a belső falakat is azonosítani tudtuk – hangsúlyozta Bácsmegi Gábor. – Eddigi kutatásaink szerint nem török palánkvár, hanem korábbi építésű, téglaalapú várkastély állhatott ezen a területen.

Bácsmegi Gábor kitért arra, egy stáb létrehozását kezdték el, melyben a régész mellett geofizikus, különböző specialisták is helyet kapnak, a természettudományos vizsgálatokat a Szegedi Tudományegyetem szakemberi végzik majd. A Munkácsy Mihály Múzeum a Krétai Egyetem intézetével is felvette a kapcsolatot, itt jelentős török kori kutatások zajlanak. Ha az eleki építmény a török korban pusztult el, esetleg írásos emlékek is maradtak fenn erről. Lelkes eleki helytörténészek is beszállnak a kutatásba. Bácsmegi Gábor hozzátette, valószínűleg nem védelmi funkciója volt a várkastélynak, de mindez csak az ásatás után derül ki. Most egy komoly pályázat benyújtásán dolgoznak.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Bácsmegi Gábor: izgalmas alaprajzot találtunk Eleken - szántás után - egy téglaalapozású építményről, a belső falakat is azonosítani tudtuk. Fotó: Imre György
[/caption]

A Munkácsy-múzeum régésze szólt arról, valószínűsítik a helyét Békéscsabán, a Kastély utcában egy Ábránfy várkastélynak is. Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára, 2018-ra szeretnék ezt azonosítani, és nyilvánosságra hozni mindazt, amit addig feltárnak ezzel kapcsolatban.

– Azt tudjuk, hogy a várkastély 1556-ban pusztult el – magyarázta a régész. – Ez egy erődítmény is volt tornyokkal, ágyúk kellettek a lerombolásához. A történeti leírások szerint 1556 júniusában Mágócsi Gáspár gyulai várkapitány ágyúkkal ostromolta az építményt, elfoglalta, Ábránfy Imrét és másokat megöletett. Utána az erődítményeket leromboltatta, az árkokat betemette, az egész kastélyt felégette.

Több ok miatt rombolták le – Határviták álltak a békéscsabai Ábránfy kastély lerombolásának hátterében, illetve a gyulaiak nem akarták, hogy legyen a közelben egy ilyen erődítmény, amit, ha a törökök elfoglalnak, akadálytalanul támadhatják innen Gyulát – ecsetelte Bácsmegi Gábor. –  Emellett politikai okok is szerepet játszhattak a várkastély lerombolásában, az Ábránfyak ugyanis Szapolyai-, a gyulai uradalom vezetői Habsburg-pártiak voltak.

Bácsmegi Gábor elmondta, a terület a Kastély utcában jórészt beépített, így a műszeres vizsgálatokra bizonyára lehetőségük nyílik, de azt még nem tudni, hogy hol tudnak ásatásokat végezni.